Nemzetközi Művésztelep-Magyarpolány
Magyarpolány Önkormányzata a Veszprém Megyei Közgyűlés anyagi támogatásával 2003-ban létrehozta a Magyarpolányi Alkotóházat az addig már tájházként is működő műemlék épületegyüttesben. A régi funkciójú épületek mellett létrehoztak egy műhelyházat egy festő és egy grafikai műhellyel, a régi pajta felépítésével egy pajtagalériát, illetve kerámia és kovácsműhelyt.
Zwetschenflek(en)/ szilvás lepény
A Z
wetschkenfleck(en)/szilvás flekni igen egyedi erre a vidére jellemző hagyományos étel. A flekni kissé szabálytalan téglalapra hasonlító formájú termék.
Az elkészült Zwetschkenfleck a kemence magas hőfokától és az áttört burgonya egyenletlen eloszlásától foltosan barna és a kifolyt fahéjas szilva levétől oldala ropogósra sült, kissé égett.
Első svábbál megtartására Magyarpolányban a rendszerváltást követően került sor a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében, amelyen a városlődi zenekar (Waschludter Dorfmusikanten) játszott. Ezek a bálok általában a nemzetiségi napok keretében kerültek megrendezésre. A 2015-ös évtől kezdve a svábbál rendezése a farsangi időszakra esik….
Ezt az ételt kenyérrel egytálételként fogyasztották. Magyarpolányban a böjti hagyományokat nagyon betartják a mai napig, ami azt jelenti, hogy a húsvéti böjt hat–héttel húsvét előtt kezdődik Húshagyó kedden, és (másnap) Hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart.
Magyarpolányban a passiójátszás 1993-ban kezdődött húsvétkor, amikor a magyarországi „Barokk éve” rendezvénysorozatba Magyarpolány is bekapcsolódott.
A könnyű, gyorsan elkészíthető és olcsó ételeket kedvelték, így a család heti étrendjébe a kelt rétes is helyet kapott illetve kap ma is. A kelt rétesről írásos emlékek már 1899-ben említést tesznek, mint népi tésztaétel.
Keresztelés után a komaasszony és a bába megvendégelésekor, valamint, népi szokásnak megfelelően böjti napokon fogyasztották.
Magyarpolányi Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde
„Belőled még minden lehet”- jelenti a senki másra át nem hárítható felelősségünket azért, hogy minden egyes gyermeket lehetőségeihez és képességeihez mérten, maximálisan fejlesszünk és neveljünk.
Óvodai és bölcsődei nevelésünk elképzelhetetlen a családias, szeretetteljes, meleg légkör nélkül, melyben kapcsolatunk a gyermekekkel nem egyike, hanem alapja és háttere pedagógiai munkánknak….
Magyarpolány (Németpolány)rövid néprajza
Magyarpolányi Római Katolikus Plébánia
A templommal átellenben a dombon, szabad környezetben emelkedő, XVIII. századi, barokk plébániaépület áll.
Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Magyarpolányban 1761 óta van iskola, oktatás.
Iskolánk mottója Szent Györgyi Albert jól ismert gondolata:
„ Az iskola dolga, hogy megtanítsa nekünk , hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
A fonás és a szövés az emberiség egyik legősibb mestersége, a történelem előtti időkbe nyúlik vissza.
Az elkészült Semmelkreen, apró zsemlekockákból álló a paprikától piros színű, kellemes fokhagymás illatú és ízű étel.
Magyarpolányban az utak mentén és a temetőben 12 kereszttel találkozhatunk. Ezeket Isten dicsőségére, vagy valamely családtag emlékére állíttatták az itt élő katolikus családok.
Magyarpolányban ma is előszeretettel készítik a színes kuglófot/piros kalács t és fogyasztják főként azoknál a házaknál ahol ma is betartják a régi étkezési szokásokat.
A Piros kalács elkészítéséhez az alábbi nyersanyagok szükségesek…..
Karácsonykor; szenteste színes kuglóffal fogyasztották.
A sváb kulturális hagyományok, szellemi kulturális kincsek megőrzésének, méltó folytatásának támogatása, valamint a nemzetiségi közösség egészét, vagy jelentős részét érintő, a nyelvi és kulturális identitás szempontjából meghatározó, kulturális program községünkben a nemzetiségi nap. Ez a rendezvény több mint 30 éves múltra tekint vissza.
Magyarpolányi Becsinált leves sült levesbetéttel (sült zsemlegombóccal)
A becsinált leves enyhén paprikás átlátszó színű. A sok fehér és sárga répától valamint a sok hústól szinte olyan sűrű, hogy alig látszik a leve .Tartalmas leves, szinte meg áll benne a kanál. Egyediségét a zsírban sült levesbetét adja, mely enyhén pirosra sütnek. A zöldség zöldjétől kellemes aromájú gombóc , a zsírozott tepszin, a kemencében ropogós külsejű lesz. Egyedi ízeket varázsol elénk. Településünkön két fajta levesbetét készítenek. Van aki pirospaprikával, van aki anélkül. A paprika ízében és színében is megváltoztatja kicsit a levesbetétet.
Becsinált leves hozzávalók:
1 db csibe (1 kg)
250 g sárgarépa
100 g fehér répa
50 g vöröshagyma
500 ml víz
30 g só
20 g pirospaprika
50 g sertészsír
A leves betéthez :
6 db vizes zsemle
3 db tojás
150 g vöröshagyma
3 db tojás
20 g pirospaprika
15 g só
100 g friss petrezselyem,
50 g sertészsír
A becsinált leves elkészítéséhez szükségünk van egy egész csibére belsőséggel együtt. Elsőként zsíron megpirítjuk az apróra kockázott vöröshagymát, majd leveszünk a tűzről , rászórjuk a pirospaprikát és felöntjük 100 ml vízzel,hogy meg ne keseredjen. Ezután hozzáadjuk a feldarabolt egész csirkét, valamint a megpucolt 4 részre vágott sárga és fehér répákat. Végül felöntjük 400 ml vízzel. Csak sóval ízesítjük.
A levesbetét elkészítéséhez a szikkadt zsemléket hideg vízbe áztatjuk. Fontos a hideg víz, mert a melegben a zsemlék szétfolynak. Kicsavarjuk a zsemléket egy tálba, majd az alábbiak szerint fűszerezzük, ízesítjük, készítjük el: 2 zsemlénként 1db tojást kell számolni. A sertés zsíron lepirítjuk az apróra vágott vöröshagymát , melyet szintén a zsemlékre öntünk. A Friss petrezselymet apróra vágjuk, a sóval és pirospaprikával együtt a zsemlékhez adjuk és összekeverjük a töltelékünket. Pár percig pihentetjük, közben zsírral kikenjük a tepsit. Diónyi halmokat formázunk kézzel, kb 30 g, betoljuk
A becsinált leves különlegessége, hogy kemencében vagy sütőben sült levesbetéttel tálalják . A leves hasonít a húslevesre, rengeteg zöldséggel és csibe hússal készül. A színe enyhén piros a felhasznált pirospaprikától . Tartalmas leves, szinte meg áll benne a kanál. Egyediségét a zsírban és kemencében sült levesbetét adja, mely enyhén pirosra sült ropogós külsejével egyedi ízeket varázsol elénk. Különleges mert ugyan levesbetétnek hívják, de nem bele,hanem mellé tálalva kínálták.
E helyi étel a KOMATÁL része volt.
KOMATÁL
A komatál hagyománya Magyarpolányban generációkon átívelő, átadott élő hagyomány mely évről évre átalakult. Korábban kihagytak elemeket,
praktikusabbá tettek néhányat, de él a hagyomány, a kis változtatásoktól talán még inkább.
A komatál hagyománya: A gyermeket a születés utáni napon már rendszerint megkereszteltették. A bábaasszony ment a keresztmamával a templomba. Keresztszülőnek rendszerint a szülők keresztgyerekeit hívták. Amikor elmentek, ezt mondták: Egy pogányt viszünk és helyette hozunk egy keresztényt. Amikor visszajöttek ezt mondták: Pogányt vittünk és hoztunk helyette egy keresztényt. Ekkor az édesanya megcsókolta a gyermeket.
Az első gyerekek a keresztszülő nevét kapták. A többi gyermeknél is ugyanazokat hívták keresztelni.
Kezdetben 7 napig vitte a keresztmama az ebédet vagyis a KOMATÁLAT majd később csak 5 és 3 napig. A komatál a következőkből állt: tyúkhúsleves, /egészbe főtt tyúkkal/, becsinált leves, pénteken borleves, kelt kifli, fánk, mákos, túrós rétes, forgácsfánk, kuglóf, fonott kalács koszorú. A szülő asszony általában 3 hétig feküdt így a komatálat is eddig vitték .
A komatál hagyományát a helyiek megőrizték és civil kezdeményezésre kibővítették a bölcső programmal.
A bölcsőprogram alapgondolata kezdettől fogva az, hogy minden Magyarpolányi baba ezekben a bölcsőkben ringhasson, és a táblácska elhelyezésével felnőtt korában is emlékezhessen erre.
Az első falubölcsőt Kauker Lászlóné vásárolta és ajánlotta fel majd újabb bölcső árát 28 ember adta össze. A harmadik bölcsőt adományként kaptuk. Azt hittük, hogy e három bölcső elég lesz, amennyiben 6 gyermek születik évente. Csakhogy kevésnek bizonyult, így újabb lehetőség után kellett nézni.
Magyarpolány Község Önkormányzata valamint 10 vállalkozás pénzbeli adományával is segített, hogy újabb bölcsők
A csodálatos bölcsőket helyi mesteremberek készítették, az önkormányzat jóvoltából. Ennek köszönhetően, ma már 14 bölcső jár körbe-körbe
A bölcső mellé a helyi pékségből összeállított termékekkel megrakott komatálat, Polgármesteri köszöntőt és 20.000 Ft értékű babakelengye csomagot kapott az újszülött és családja.
Amikor ajándékot viszünk valakinek, sok minden megfordul a fejünkben. Fog-e örülni neki? Biztosan jó ötlet? Változtak az idők, nem is modern, talán már ki is ment a divatból? A helyi védőnő arról nyilatkozott, hogy a gyermek fejlődésére nagyon jó hatással van a bölcsőben való ringatás, mely megerősítette a közösséget abban, hogy nagyon jó a kezdeményezés és a komatál kibővítése.
2023 novemberében átadtuk a 100.bölcsőt. Az összefogásnak köszönhetően Magyarpolányban minden újszülött családját meglátogatjuk és ajándékokat viszünk számukra. Magyarpolányi Német Nemzetiségi Önkormányzat fából gólyát készített, mely a ház előtt jelzi, hogy itt kisgyermek van.
A Magyarpolányi Német Nemzetiségi Egyesület pedig gondoskodik a komatálak és a hozzá tartozó két tányérka elkészítéséről.
Önkormányzatunk a babaköszöntővel együtt 50 000,- Ft-os támogatást nyújt a gyermeknek Babakötvény formájában.
A bölcsőkre táblácskák kerülnek, az újszülöttek nevével, születési dátumával, így amikor majd felnő, láthatja, hogy melyik bölcsőben ringatták. Ez is egyfajta kötődést jelenthet Magyarpolányhoz, a szülőfalujához. A táblákat szintén felajánlásként, vállalkozó készíti
A bölcső átadás nemcsak az ajándékok átadását jelenti, hanem a falu lakóinak összefogását, odafigyelését egymásra, mert nemcsak kapni, hanem adni is öröm.
De a hagyományt csak úgy őrizhetjük meg a jövő generációi számára, ha megtanítjuk őket az értékek tudatos gyűjtésére és megőrzésére. Tesszük ezt
úgy hogy vezetjük őket affelé a gondolkodási mód felé, melyben rávilágítunk értékeink szépségére és hollétére. Mottónk a Falunkért tenni jó és csodás dolog.
Pfingstniegel
l
Magyarpolányban mint a térség német falvaiban egy olyan szokásnak az emléke őrződött meg, amely a tsz-ek megszervezését követően elhalt. Ez a szokás az európai népek termékenység- és esővarázsló szokásaival megegyező vagy rokon, kereszténység előtti szokáselemeket is nagy számban magába olvasztott. A szokás lényege az volt, hogy mindazokra, akik pünkösd napján utolsónak hajtották ki a legelőre állataikat, későn ébredtek fel vagy későn keltek és a falufeljárók ágyban találták őket, tehát valamennyiüknek serénysége, frissessége megkérdőjelezhető volt, valamilyen megszégyenítő büntetést róttak ki. A szokást falunként más-más névvel illették ugyan, de tartalmilag ezek az elnevezések megegyeztek.
Legtovább és leggazdagabb formában Magyarpolányban élt a szokás „Pfingstniegel” néven (pünkösdi bohóc). Szereplői 10-15 esztendős legénykék voltak, akik marhákat őriztek. Aki közülük utolsónak ért ki Pünkösdkor a legelőre, azt zöld nyírfagallyakba burkolták, fejére, derekára, lábaira bíborheréből és margarétából koszorút tettek, derekára még kolompokat kötöztek, kezébe botot adtak, majd 2-3 társa így vezette végig a falun, miközben a gyerekek csúfolták (Pfingstniegel, Pfingstniegel, tradi um!),ő pedig táncolva haladt előre. Előfordult, hogy igyekeztek vízzel leönteni, lökdöstek, rángatták. Védelmet csupán kísérői jelentettek számára. Minden legelőnek volt egy „Pfingstniegele”, aki a falun végigmenve,egyik társuknál a pajtában megszabadult a lombruhától, amit a XX. sz. elején még igyekeztek megszerezni és a földekre kivinni. Aki Magyarpolányban elsőként érkezett ki a legelőre, azt is büntették. Az utóbb jövők megverték, mondva:
„Der erster kriegt halt den Trieb Der letzte wird der Pfingstniegel.
CHRISTKINDL SPIEL-MAGYARPOLÁNY
A „Christkindl Spiel Karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban” 2020-ban felvételt nyert az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. December 24-én 8-15 éves „Christkindlik” házról házra járnak viseletben, díszes fejdísszel vagy pártával a fejükön, hogy a Kisjézus megszületését hírül vigyék. Szavalnak, és csengőszóval kísérve énekelnek.
Lezárul az Advent, véget ér a böjti időszak és kezdetét veszi a Karácsony vigiliája (előestéje). A vigiliának az egyik legfontosabb hagyománykincse a „betlehemezés” – „Chriskindl”. A gyerekek német nyelven, házról házra járva, énekkel kísérve adták elő a betlehemi történetet (6 lány és 3 fiú) Délelőttönként más gyerekek is énekszóval járták a falut, „Kisjézuskát köszöntöttek”!
 |
| Betlehemesek |
A pásztorok este 6 óra tájban kezdték el fújni a dudáikat, és kisebb, nagyobb szünetekkel éjfélig dudáltak. Ugyancsak ebben az időben, 6 óra körül a háziasszony szenteltvízzel megszentelte a szobát és néhány tömjénszemet égetett el. Ezt a házszentelést a kamrában és istállóban is elvégezte. A család ezen a napon otthon tartózkodott. A karácsonyfa egészen a század elejéig borókafenyő volt, amit a sarokpad fölé akasztottak, hogy a gyerekek ne férjenek hozzá.
Az éjféli mise előtt egy rokon családnál gyűltek össze, és együtt mentek a templomba. A mise végeztével a család otthon disznósajtot vagy kocsonyát evett.