Római Katolikus Plébánia

A templommal átellenben a dombon, szabad környezetben emelkedő, XVIII. századi, barokk plébániaépület áll.

Története:

A Magyarpolányi Római Katolikus Plébániát, 1761-ben alapította a zirci apátság.  Az 1779. évi Egyházlátogatási Jegyzőkönyv szerint ekkor még nem volt plébánia épület. Más források azt mondják, hogy 1763-ban már elkészült egy kétszobás, konyhás plébánia-lak. Az 1866-ban írt plébániatörténet szerint, egy régi szerzetesi szállót alakítottak át 1785-ben lelkészi lakássá.
A mai plébániaház átépítése 1785-ben történt meg. Az ideiglenes plébánia-lak valószínűleg, a mai melléképület É-D-i tájolású szárnya, ahol a konyha és a két szoba található.
A mai épület régi konyhája és ebédlője valószínűleg az uradalmi épület volt, amit később kápolnává rendeztek be, majd beépítették a mai épületbe.

A műemlék jellegű épület kelet-nyugati tájolású, 41×10,5 méter.

A jelenlegi plébániakert előtt, az út két oldalán új talapzatra helyezett szobrok láthatók, balra Nepomuki Szent János, Jobbra Szent Flórián.

Belső:

Az épületnek nem csak eredeti barokktömege, hanem térkiosztása, valamint asztalos szerkezeteinek jelentős része is fennmaradt.

A bejárati előtérből nyílik az épület zárt, teknőboltozatos folyosója. Innen nyílnak a helyiségek, három szerzetesi cella, egy nagyobb méretű, ebédlőnek használt szoba.

Az ebédlő barokk stílusú faragott faliszekrényei, hasonlóak a templomban található gyóntatószékhez. Valószínűleg a pápai pálosok műhelyéből származnak.

Az eredeti fűtésrendszerhez tartozik, a folyosó felől elhelyezkedő két, kőkeretes fűtőnyílás, ezekből 2 irányba fűtötték a szobákat.

Az épület hátsó részén elhelyezkedő, gazdasági rendeltetésű, egymásba nyíló helyiségek, keveset változtak az idők folyamán. Itt kapott helyet, az épület szabadkéményes konyhája, melynek kürtője a padlástérben, még ma is látszik. Mellette vezet a padlástér eredeti falétrás feljárata. Az épület utolsó két helyisége feltehetően eredetileg is raktárként és kamraként szolgálhatott. Végfalában nyíló, eredeti ablakait, utólag befalazták. Az itt elhelyezkedő nagyobb helyiség, cselédszoba lehetett.
Az épület pincéje, a két dongaboltozatos szoba alatt húzódik. A lejárás a falépcsős, csehsüvegboltozatos előtérből nyílik. Hosszfalát két szellőző ablak töri át, a rövidebb oldalon mécsestartó fülkével.

Az északi oldalon a ház 40 centiméterre bent volt a földben. Ezt a földet 1985-ben elhordták. Ekkor bontották le a házhoz épített fáskamrát, és új kijáratot nyitottak.

Az épület eredeti XVIII. századi berendezésének, legértékesebb darabja, az ebédlő falába beépített, két gazdagon faragott tálalószekrény és átadó ablak.

Gazdasági épület:

A plébániához, nagyméretű, L –alaprajzú, részben alápincézett gazdasági épület tartozik. A helyiségek boltozati rendszere különböző. Míg a plébániára merőleges szárny fiókos dongaboltozatos, addig a másik szárny csehsüvegboltozatos lefedést kapott.